Lelbach Irén Dóra 1897. december 22-én látta meg a napvilágot Szabadkán, jómódú és elismert család gyermekeként. Alig húsz évesen ment férjhez a család 14 évvel idősebb barátjához, Rudnay Lajos későbbi hágai követhez, házasságukból két fiú született. Miután egyiküket korán elvesztették a skarlát miatt, Irén megismerkedett Albrecht főherceggel, akihez hamar erős, viszonzott érzelmek fűzték. Érzéseit bevallotta férjének, aki benyújtotta a válókeresetet, így Irén fiával Budapestre költözött. Habsburg Albrecht főherceg Dél-amerikai utazásai és Lelbach Irén válása miatti meghurcoltatásai után a szerelmesek végül 1930-ban házasodtak össze. Rangon aluli házasságkötésük sok nehézséget okozott számukra, főként Albrechtnek, akit házassága politikai előmenetelében akadályozott. Végül 1937-ben mondták ki válásukat, amelynek egyik oka a herceg hűtlensége volt.
A Hercegasszony Kastély – amelyet a mezőtúri emberek több nemzedék óta így hívnak –, a Túrtői holtág és Pusztabánréve Lelbach Irén irányítása alatt vált igazi paradicsommá a harmincas években. Az épület főszárnyát 1878-ban emeltette a korábbi tulajdonos, akinek kilétéről nincsenek biztos források. Később Lelbach Irén saját erejéből építtette fel a kastély további részeit. A főépülethez tartpzo U alakú szárnyak 1936-ban készültek el, amelyhez a környékbeli tanyák tetejéről hozatta a régi cserepeket, hogy biztosítsa a neobarokk épület stílusához méltó patinás arculatot.
A szép időkben a kastély nemcsak a hercegasszony otthonául szolgált, hanem számtalan embernek adott lakhelyet, munkahelyet és megélhetést is. A főépület előtt hatalmas rózsáskert és színes virágok pompáztak, az udvar közepét pedig szökőkút ékesítette, amely langyosan csordogáló vízpermetével törte meg a déli nap sugarait, szinte édenkertté varázsolta ezt a kis oázist. Ezt a kutat mi is megőriztük és felújítottuk, hogy a látogatók ugyanúgy megcsodálhassák, mint korábban. A kastély parkja és a ház mögött elhelyezkedő teniszpálya kivételes látványosságot nyújtott az egyszerű emberek számára. Az udvaron teremtett idillt az óriási almafákkal szegélyezett gyümölcsös kert és a Körös parti élénkzöld vízi növényzet zárta körül, eltakarva a birtokot a kíváncsi tekintetek elől.
A hercegasszony mindenkit bőséges vendéglátással fogadott a kastélyban, valamint számos rendezvénnyel ámította el a környékbeli birtokosokat: előkelő arató bálokat és éves táncos mulatságokat rendezett.
A kúria történetében az oroszok 1944-es érkezése jelentette a rossz idők kezdetét. A kastélyt ekkorra elhagyta tulajdonosa, Budapestre költözött, majd az 1945-ös földosztás során el is vesztette a birtokot. Az idők folyamán a kastély több termelőszövetkezet és az Állami Gazdaság tulajdonába is átkerült.
A Hercegasszony Birtok belsőépítészeti tervezése folyamán modern szemlélettel nyúltunk a műemlék épülethez. A formabontó belső kialakításakor az a szemlélet inspirált minket, melyet akár Barcelona, Milánó vagy épp Párizs legjobb vendéglátó helyeit járva érezhetünk: a régi értékek tisztelete és megtartása mellett kortárs építészeti és belsőépítészeti elemek, egyedi megoldások kerülnek a térbe, semmivel össze nem téveszthető hangulatot, egyedi megjelenést adva a térnek.
